Mit hoz a globális felmelegedés?

A klímaváltozás mellett ma már nem mehetünk el szó nélkül. Egyre melegebb nyarak, olvadó Antarktisz és a sokféle szélsőséges időjárási jelenség mind azt mutatja, hogy valami nincs rendben. A kulcs itt is a felelősségvállalásban rejlik: ha mindannyian csak egy kicsit is teszünk érte, már rengeteget segítettünk a bolygónknak.

A New York Times tavaly készített egy kalkulátort, amely megmutatja, hogy évente átlagosan hány napot kell, illetve kellett a múltban 32 Celsius-fok felett végigszenvednünk. Nem meglepő, hogy egyre többet, de igazán az a sokkoló, amikor megnézzük, hogyan érinti mindez a Föld különböző területeit. Kutatók szerint a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese a már most is a hőségtől sújtott India lesz, ahol az idén nyáron néhol a hőmérséklet már az 50 fokot ostromolta. Más, párás területeken élők sem járnak majd jól, ott ugyanis még az egyébként is meleg hőmérsékletet is forróbbnak érzik.

Ha saját tapasztalatai alapján valakinek még mindig kétségei lennének afelől, hogy valóban melegebbek-e a nyarak, akkor érdemes tudatosítani, hogy világszintű mérések alapján az elmúlt öt év az eddigi legmelegebbek közé tartozik a bolygón.

A helyzet olyan súlyos, hogy merészebb becslések alapján a növekvő hőmérséklet 2100-ig évente több mint 9 millió ember halálát okozza majd. Ráadásul a felmelegedés valószínűleg sajnos épp a legszegényebb rétegeket sújtja a legjobban, hiszen ezeken a helyeken igen gyenge a gazdaság, de valójában mindannyian megérezzük majd, hiszen az élelmiszer- és ivóvízellátásban is lehetnek majd gondok.

Ennyi rossz hír hallatán felmerül a kérdés, hogy ki mindezért a felelős? Kutatók jelentős része azon a véleményen van, hogy az egyre hosszabb és erőteljesebb kánikula oka az üvegházhatású gázkibocsátás, vagyis az emberi tevékenység: a mértéktelen pazarlás és a környezetszennyezés. Meg kell azonban jegyezni, hogy az ember szerepe a klímaváltozásban nem ennyire egyértelmű, és ezt jól mutatja az Antarktisz jegének olvadása körüli vita. Kutatók szerint az Antarktiszről naponta 75 000 négyzetkilométernyi jégréteg válik le, mert olyan hevesek a viharok, hogy az a vékonyabb jégfelszínt megtöri. Bár nagyon sok jel arra mutat, hogy a klímaváltozás állhat a heves viharok kialakulásának hátterében, ezt nem tudják biztosan állítani. Ennek oka, hogy a jég méretét csak az utóbbi 40 évben, a műholdak felvételeinek köszönhetően van lehetőség vizsgálni. Tudományos szempontból ez az időintervallum igen kevés ahhoz, hogy hosszú távú következtetéseket lehessen levonni. Bizonyos kutatók szerint a jég méretének változása lehet természetes folyamat eredménye is, mely nagyobb idősávban történik, mint amit jelenleg fel tudnak térképezni.

A klímaváltozásban tehát nagy valószínűség szerint az ember pusztító tevékenysége, és a természeti folyamatok egyaránt szerepet játszanak. Még mielőtt azonban végleg elkeserednénk, érdemes megállni egy pillanatra. Gondolj bele, hogy minden globális jelenség apró tevékenységekből adódik össze. Éppen ezért igenis számít, hogy szelektíven gyűjtöd-e a hulladékot, mint ahogyan az sem mindegy, hogy amikor bevásárolni indulsz, viszel-e magaddal textil szatyrot, hogy ne kelljen nejlon zacskót vásárolnod.

A Mannánál rengeteget dolgozunk azon, hogy csökkenteni tudjuk ökológiai lábnyomunkat, például az illóolajok csomagolásánál elhagytuk a papírdobozt, a szappanok csomagolásából pedig száműztük a nejlont. Emellett természetesen minden összetevőnk vegyszermentes, natúr alapanyag, mely közvetlenül a természet ajándéka. A Mannák vásárlásával így nemcsak bőröddel törődsz, de a bolygónknak is jót teszel. Hiszem, hogy mindannyian felelősek vagyunk azért, hogyan alakul a Föld sorsa és mennyire sikerül megküzdeni a klímaváltozással. Ezt a gondolkodást tükrözi, hogy a környezettudatosság a Manna filozófia része, és valahányszor minket választasz, a Föld köszönetet mond.