Gyógynövények, amelyeknek minden háztartásban ott a helyük VI.
A hársfavirág – A Nagyi tudása aranyat ér
Megfáztál? Hársfatea a megoldás! Ez volt az egyik tea, amit anyukám és nagymamám mindig főztek, ha megbetegedtem (a másik a hagymatea volt, de arra nem emlékszem vissza ilyen jó szívvel :) )
Nagyon fontos: hogyha hársfavirágot szeretnél gyűjteni, akkor arra figyelj, hogy sem a túl zárt bimbó, sem a túlnyílott vírág nem alkalmas alapanyagnak. Legmegfelelőbb időpont a gyűjtésre a június, de gyógynövényboltokban egész évben kapható szárított hársfavirág.
Mire jó a hársfatea?
-
Kiválóan alkalmas a köhögés csillapítására, és a meghűléses panaszok enyhítésén kívül sok mindenre kedvező hatással bír. Egy csésze forró hársfatea lefekvés előtt nagyon jó választás.
-
A hársfatea segíti az emésztést, ihatod hasmenés ellen is.
-
Készítenek belőle aromás mézet is.
Érdekesség
A hársfa az ókori germánok szent fája volt, a termékenység szimbólumaként tisztelték.
Vigyázat! Túlzott fogyasztása negatív hatással lehet a szervezeted hőháztartására. Ezt is – mint minden gyógynövényt – ajánlatos kúraszerűen fogyasztanod.
***Hársfatea recept Neked***
Ha sikerült júniusban megfelelő virágzatot begyűjtened, akkor szárítsd meg a napon, majd tedd valamilyen jól záró dobozba vagy zacskóba.
A teához 5 g szárított virágra lesz szükséged, amelyhez 2,5 dl vizet forralj fel. A vizet öntsd a virágokra, és hagyd állni 10-15 percig. Melegen fogyaszd!
Hozzászólások
Hozzászólnál? Hozzászólás írásához kérjük lépj be! Belépek
A Nagyi mindig a sötét, száraz és szinte forró levegőjű padlásán szárította a növényeit, ott akasztotta fel fürtönként a szőlőt is, amelyből még a karácsonyi asztalra is jutott (a szőlőszemek még karácsonykor is nedvdúsak voltak belül, nem mazsolák, csak a gyümölcshéj volt fonnyadt).A Nagyi padlásának ez által megvolt a varázsa és az illata. És a nagyik tényleg tudtak valamit, mert azóta a drogok alapanyagainak begyűjtéséről és a növények szárításáról olvasva már többször is olvastam a szakkönyvekben, hogy különösen a napfény (de az erős természetes fény is) lebontja a növényekben, ill. a növényi részekben lévő értékes hatóanyagokat, és az így szárított alapanyagokból készült drogok, főzetek "kiüresednek".Ki is próbáltam és szembetűnő a különbség: a napon szárított növények megfakulnak és szénaillatuk lesz, míg a sötét meleg helyen szárított növények a teljes száradás után is megőrzik élénkzöld vagy eredeti színüket és az illatuk is a növényre jellemző erőteljes illatú marad.Ne szárítsátok napon a begyűjtött értékes anyagokat. Ma már keveseknek van falusi, jól szellőző padlása, ahol nyaranta sötét és 40 fok van, de egy elfüggönyözött, jó klímájú helyiség is megteszi, ha nem is teljesen sötét, de a szárítmányokat legalább közvetlen fény ne érje.