Veszélyes gyerekvilág II.

A kozmetikai IPARban nincs kivétel

Előző bejegyzésemben sokat írtam arról, hogyan teszik ki oly sokan gyermekeiket vitatott hatású anyagoknak nap mint nap, és írtam a két talán leggyakrabban használt összetevőről, a Sodium Lauryl Sulfate-tról és a Sodium Laureth Sulfate-tról. Most szeretnék Neked átfogóbb képet adni a veszélyes anyagokról. Összeszedtem, hogy mit kerülj el messziről, ha elolvasod egy kozmetikum összetevőit!

Melyek azok az anyagok, amelyekkel kisbabád, gyermeked bőre leggyakrabban találkozhat?

Olyan sok van belőlük, hogy nehéz lenne mindet felsorolni.

Nagyon fontos, hogy én vásárláskor, minden termék címkéjét tüzetesen átolvasok, különös tekintettel az INCI/Ingredients/Összetevők részre. A legtöbb össztevőt az érvényben lévő szabályozás szerint a gyártóknak fel kell tüntetniük a címkén, de sajnos akadnak olyan összetevők is, amelyeknél ez nem kötelező. Azok az adalékanyagok, amelyek maguk is több összetevőből állnak, egy gyűjtőnévvel kerülnek a címkére, amelyről nem derül ki, hogy mik a valódi alkotóelemek. Ha egy anyag egy másik anyag gyártásának melléktermékeként keletkezik, és belekerül a kész termékbe, azt sem kötelező feltüntetni.

Én mindig meglepődöm, hogy a legnagyobb gyártók előszeretettel használják az olcsó, ámde káros összetevőket, érvelve azzal, hogy a termékekben jelen lévő vegyi anyagok mennyisége csekély, pontosabban határérték alatti. Ezzel csak az a gond, hogy ha több terméket hansználunk egyszerre, a hatás összeadódhat: mi sem egyetlen terméket használunk, hanem egyszerre többet, ez által a káros anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben.

Amikor kémiai vegyszernek tesszük ki gyermekeink bőrét vagy a sajátunkat, hosszú távon számolnunk kell súlyos egészségügyi problémákkal.

Parfum, Fragrance – szintetikus illatanyagok gyűjtőneve. Akár 200 összetevőjük is lehet. Pontosan nem is tudjuk, hogy az adott termék milyen mesterséges illatanyagokból állhat, ugyanis az összetevők között csak így találjuk: Parfum vagy Fragrance. Ezek a vegyületek sokaknál válthatnak ki  fejfájást, szédülést, köhögési rohamokat és a bőrirritáció legkülönbözőbb változatait: kiütéseket, túlzott pigmentációt, viszketést. Szinte minden forgalomban lévő gyerekkozmetikum tartalmazza: tusfürdők, babafürdetők, babasamponok, púderek, babatörlőkendők. Erős illatú terméknél azonnal légy gyanakvó, olvasd el az összetevő listát és ha kétségeid vannak, inkább ne vedd meg!

Parabének – olcsó és hatásos tartósítószerek, amelyeket a nagyipari gyártók előszeretettel használnak. Metil-, etil-, propil- és butil parabéneket különböztethetünk meg. Gátolják a mikroorganizmusok szaporodását, így megnövelik a termékek élettartamát. Ugye ismerős a szekrény alá gurult testápoló, ami még évek múlva is „használható”? A parabéneket használják a samponokban, napvédőkben, de előfordulhatnak a fürdetőkben, tusfürdőkben is.

Petrokemikáliák, azaz ásványi olajak (Mineral oil, Paraffinum liquidum, Paraffin oil) – a kőolajból történő benzinkészítés egyik melléktermékei. Színtelen, átlátszó vegyületek keverékei. Mivel óriási mennyiségben állnak rendelkezésre, és költséghatékonyan helyettesítik a drága növényi olajakat, nagyon gyakran használják a kozmetikumokban. Sajnos legtöbbször a babaolajakban. Erre azért fontos odafigyelni, mert a petrokemikáliák akadályohatják a bőr szabad lélegzését. A babaolajakon kívül találhatsz a hidratáló babakrémekben, testápolókban is.

Diethylene Oxide, azaz 1.4 Dioxán – a habzásért felelős tenzidek gyártása során melléktermékként keletkezhet, így nem kötelező feltüntetni az összetevők között. Előfordulnak a gyermekeknek készített kozmetikumokban, pl. samponokban, fürdetőkben. Mivel eredeti nevén nem fogod megtalálni a címkén, keresd az -eth (myreth, oleth, laureth, ceteareth) és az -oxynol végződésű összetevőket.

DEA, MEA, TEA, azaz Diethanolamine, Monoethanolamine, Triethanolamine – az adott termék pH-értékének beállítására használják. Korábbi tanulmányok szerint önmagukban nem jelentenek problémát, de a tartósítószerként gyakran használt nitritekkel keveredve nitrózaminok keletkeznek. Bőr- és szemirritációt, allergiás bőrgyulladásokat (pl. kontakt dermatitisz) okozhatnak az arra érzékenyeknél. Előfordulnak a habfürdőkben, tusfürdőkben, krémekben, testápolókban.

Propylene glycol – olcsó tisztító és nedvesítő töltelékanyag, ami azért kerül a termékekbe, hogy a bőr selymes és hidratált érzetű legyen. Másik funkciója, hogy a termékeket minden évszakban, mindenféle időjárási körülmények között is szállíthatóvá tegye. Nem engedi, hogy az adott termék megfagyjon. Hogy ezt hogyan éri el? Egyszerű a válasz: egy metil-csoporttal kevesebbet tartalmaz a forgalomban lévő fagyállónál.

Ez a sok szintetikus összetevőkkel mind nem találkozik a Te vagy a babád bőre, ha natúrkozmetikumokat használsz.A Te döntéseden múlik az, hogy miként választasz a megvásárolható rengeteg termék közül. A tudatos választás egy sor olyan változást indít el az életetekben, amelyek pozitívak, az egészséges életmód felé indítanak el.

Forrás:www.ewg.com, www.cosmeticsdatabase.com, www.naturallifemagazine.com