E(l)kalandozások

E(z) jó E(z) nem, azaz az élelmiszer-adalékokról érthetően

Színezékek, tartósítószerek, állományjavítók, ízfokozók, édesítőszerek. Csak hogy néhány adalékanyagot említsek. Elsőre ijesztőnek hangzanak. De vajon tudod-e, hogy melyik mire való? Mit takarnak az E-számok (E=Europe) mögött megbújó kacifántos nevek?

 

A guargumi-botrány óta tudjuk, hogy adalékokat eszünk, ettünk és továbbra is fogunk, de vajon minden E-jelzés veszélyt jelent? A tudomány azt mondja nem, ennek jártam utána.

Mi az E-szám?

Az Európai Unió által bevezetett számrendszer, amellyel az adalékanyagokat azonosítják. Röviden ennyi.

Az adalékanyagoknak 8 fő csoportja van.

• Színezőanyagok (E100-181)
• Tartósítószerek (E200-297)
• Antioxidánsok és savanyúságot szabályozó anyagok (E300-386)
• Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek (E400-495)
• Savanyúságot szabályzó anyagok és csomósodást gátló anyagok (E500-585)
• Ízfokozók (E600-671)
• Antibiotikumok (E700-772)
• Egyéb anyagok (E900-999)

Forrás: wikipedia.org

De szüksége van-e a szervezetnek ezekre az anyagokra, vagy feleslegesen terheljük ízfokozókkal, színezékekkel és más adalékokkal? A válasz: nem. Csak az élelmiszerek eltarthatóságát, állagát, színét, ízét, a tápanyagmegőrzését javítják ezekkel az anyagokkal a gyártók.

A nagy élelmiszer áruházakban vett húsvéti sonka lehet, hogy a nitritektől lesz gyönyörű rózsaszín, a sütemények a hozzáadott tartósítóktól néznek ki 2 hét múlva is ugyanolyannak.

Persze, léteznek természetes forrásból származó adalékok (pl. E300=aszkorbinsav=C-vitamin), de azért a többség a szintetikus, mesterségesen előállított csoportba tartozik. Ugyan a FAO/WHO közös Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottságának (JECFA) előírása szerint egy adalékanyag (legyen az természetes vagy szintetikus) csak akkor kerülhet az élelmiszerbe, ha az bármilyen szempontból indokolt, nem okoz egészségkárosodást, és a címkén is feltüntetik – én mindenkit intenék attól, hogy tömegesen vásároljon és fogyasszon E számokkal telis teli tunkolt cukorkákat, csokoládét, péksüteményeket és húsokat..

Az utóbbi években rengeteg kutatás, tanulmány készült arról, hogy ezek az anyagok milyen hatással vannak hosszú távon az egészségre. A jelenleg engedélyezett 315 adalékanyagnak kb. a fele semmilyen egészségkárosodást nem okoz, teljesen ártalmatlan a rendelkezésre álló adatok alapján. Na de mi van az anyagok másik felével:

• kihathatnak az emésztésre
• kiválthatnak bizonyos allergiákat
• anyagcsere betegségekben szenvedőknél okozhatnak problémákat

Élelmiszerek, amelyekben sok adalékanyag van

Tipikusan a zacskós, dobozos levesek, a színezett édességek, sütemények, süteményporok, fagyiporok, minden olyan kész desszert, amelynek hosszú ideig kell megőriznie az állagát, sőt a „light” felirattal ellátott élelmiszerek is mind-mind több adalékot tartalmaznak, mint a nyers ételek, az otthon előállított desszertek. Azonban teljesen nem lehet szabadulni az E-számoktól, mivel a legtöbb kenyérben, felvágottakban, sőt a sajtokban is vannak.

Mit tehetsz? Hogyan vásárolj?

Zöldséget és gyümölcsöt mindig az idénynek megfelelően vásárolj és lehetőleg a helyi piacon. Ha szerencsés vagy E szám mentes húst és tejterméket is találsz ugyanott. Ha időd engedi, süss kenyeret otthon, ez még a gyerekeknek is élmény.

Te hogy vásárolsz élelmiszert? Mit nézel meg először a címkén?