Hús nélkül – egészségesen?

Vega, vegán, vegetáriánus

Folytatom az egészséges táplálkozás kapcsán elindított sorozatot. A következő a sorban a vegetarianizmus. Sokat hallani erről, de vajon mi is a valóság? Az bizonyos, hogy nemcsak arról van szó, hogy valaki nem eszik húst. Kíváncsi vagy? Olvass tovább!

Egy kis vegatörténelem

Ez a táplálkozási forma először Indiában ütötte fel a fejét. Ettől függetlenül az ókori Görögországban is nyitottak voltak az emberek erre, és alkalmazták is. Mindkét helyen inkább vallási megfontolásból ettek húsmentesen, nem pedig egészségügyi okokból. Első képviselői közé olyan nagy emberek is tartoztak, mint pl. Leonardo da Vinci, George Bernard Shaw, Lev Tolsztoj vagy Mahátma Gandhi.

A vegetarianizmus első írásos jelei a Bibliában vannak, amikor Dániel és társai nem akarják, hogy kiderüljön, hogy ők zsidók, és nem fogadnak el húst.

A különböző szerzetesrendeknél is elterjedt táplálkozási forma volt, de inkább az aszkéta életmódot hivatott elősegíteni.

A vallások

Sok vallásban követelmény a vegetáriánus táplálkozás. Azt gondolják, hogy a hús fogyasztása rossz karmát hoz. Az aszkézis is lehet a vallási megfontolású vegetarianizmus oka. Vannak olyan vallások, ahol nem korlátozzák magát a húsevést, hanem a hús fajtáját határozzák meg, „tisztaságát” követelik meg (pl. zsidó vallás, hinduizmus).

Fajtái, irányzatai

A vegetarianizmusnak többféle irányzata van, amelyek közt a különbség abban rejlik, hogy az elfogyasztott növényi élelmiszerek mellett mennyi az állati eredetű ételek aránya.

Tradicionális vegetarianizmus:

• Szemivegetarianizmus: Az állati eredetű paletta (nyersanyagok) szárnyashússal és hallal egészülnek ki.
• Ovo-lakto vegetarianizmus: A növények mellett megengedett a tojás, a tej és a tejtermékek fogyaztása.
• Ovo-vegetarianizmus: A szokásos növények mellett fogyasztható tojás is, de tej nem.
• Lakto-vegetarianizmus: A növényi ételek mellett tejet és tejtermékeket is lehet fogyasztani, de más állati eredetűt nem.
• Veganizmus: Ha e mellett teszed le a voksod, akkor csak és kizárólag tisztán növényi eredetű táplálékot vehetsz magadhoz. Ez a forma a szó szerint vett vegetarianizmus.

A-típusos vegetarianizmus:

• Fruitáriánusok: kizárólag gyümölcsöt fogyasztanak (Ez egy rövid diéta erejéig elfogadható, hosszú távon viszont veszélyes!)
• Makrobiotikus étrend: Az étrend gerincét teljes értékű gabonafélék alkotják, amelyek kiegészülnek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel. A 10 fokozatú táplálkozási rendben a sort a gyümölcsök és olajos magvak zárják. Az irányzat követőinek célja a hagyományos táplálkozástól eljutni a legmagasabb fokozatig, amikor csak magvakat és gyógyteákat fogyasztanak.
• Reform étrend: nagyon röviden hús-, zsír-, és finomított cukormentes étrend, kerülve az adalékanyagokat, tartósítószereket
• Nyers étrend: A többségében friss, nem hőkezelt, növényi ételeket fogyasztó személy táplálkozása. Alapfilozófiájuk, hogy az összes állat a természetben fellelhető formában fogyasztja táplálékát, mindenféle feldolgozás, sütés, főzés nélkül.

A vegán emberek (A vegán elnevezés használata egyértelműbb, mivel gyakran a különböző vegetáriánus táplálkozási módok gyűjtő neveként használják a vegetáriánus kifejezést, nem részletezve, hogy milyen vegetáriánus valaki) igyekeznek úgy élni, hogy a körülöttük lévő élőlényeknek a lehető legkevesebb szenvedést okozzák. Figyelnek arra, hogy ne vásároljanak olyan cégektől, amelyek az állatokat kizsákmányolják. Elutasítják az olyan termékeket is, amelyeket állatokon teszteltek, nem hordanak szőrmét sem. Tehát szellemiségükben is követik a táplálkozásukban kijelölt utat. (És igen, szerencsére a világ nem vegán részének nagyja is elutasítja az állati teszteket és a szőrme viselését).

A vegetáriánus piramis

A helyes vega életmódot is lassan kell kialakítani. Fel kell készülni, hogy a test is követni tudja a változásokat.

A piramis fő szerepe az, hogy lehetőleg minden fontos tápanyagból megfelelő mennyiséghez jusson a szervezet.

• A piramis alján a gabonák kapnak helyet, ebből 6 adagot kell egy nap elfogyasztani.
• Felette a hüvelyesek, diófélék és a proteinben gazdag ételfélék kapnak helyet. Ezekből napi 5 adagra van szükség.
• Középen vannak a zöldségek. Belőlük 4 adag az előírt mennyiség.
• A felette lévő, eggyel kisebb sávban vannak a gyümölcsök, amelyekből 2 adagot ajánlott fogyasztani.
• A piramis csúcsán, a legkisebb helyen a zsírok és olajok szerepelnek a maguk 1 adagjával.

A vegetáriánus táplálkozás előnyei

• ritkábban betegszenek meg a klasszikus civilizációs betegségekben, csökkenthető a:

  • cukorbetegség
  • keringési panaszok
  • daganatos elváltozások
  • ízületi bántalmak
  • vese- és epekövesség kialakulásának kockázata.

A vegetáriánus táplálkozás hátrányai

• hiánytünetek léphetnek fel: (pl. vérszegénység)
• B12-vitamin hiány
• vas nem jól szívódik fel
• egyes eszenciális aminosavakból kevesebb van a növényekben
• csökkent Ca-bevitel
• omega3/omega6 zsírsavarány nem megfelelő
• ártalmas anyagok: több nitrát lehet a növényekben, illetve nagyobb ólom-tartalom
• természetes eredetű ártalmas anyagok: szolanin (zöld vagy kicsírázott burgonyában) , goitrogének (kelkáposzta, kelbimbó)

Vannak olyan anyagok, amit nem fogyasztanak vegetáriánusok: bizonyos „E” számokat, mert állati eredetűek lehetnek pl. palmitin, pepszin, glicerol, zselatin, pl. 120,140,141,153 ,stb.

Vagy ilyen eredetű élelmiszerek is, pl. a finomított cukor: a melasz eltávolítása során csontszenet használnak.

A vita

A vegetáriánusok szerint az ember nem lehet ragadozó, hiszen a teste nem úgy épül fel, a gyomra, a belei és a fogazata sem olyan, mint egy ragadozónak. Nincsenek tépőfogaink sem, tehát csakis növényevők lehetünk.

Az ellentábor állítása szerint az ember mindenevő, belei hosszúsága is erre utal. A gyomrunk pedig alkalmatlan arra, hogy csak és kizárólag növényeket fogyasszunk. Ezt alátámasztják azzal, hogy más növényevők gyomra és emésztése teljesen másképp működik, mint nekünk, embereknek. A tehenek gyomra pl. összetett gyomor, táplálkozásuk során kérődznek.

Neked mi a véleményed erről? Oszd meg velem itt, a blogon!