Dolce vita? Gyere, élvezzük!

Imádod az ünnepi felhajtást, de néha azért eleged van az egyhangú téli szürkeségből? Friss cikkemben arra vállalkozom, hogy egy kis olasz életérzést csempésszek a borongós mindennapokba.

Felkészültél, indulhatunk gondolatban Itáliába?

Ha erre most felkaptad a fejed, akkor bizonyára te is azok közé tartozol, akik, ha meghallják, hogy „dolce vita”, képzeletük szárnyain már repülnek is a mediterrán tájakra.

Romantikus piazzákon andalognak, közben krémes gelatót nyalnak, illatos, friss, zamatos gyümölcsöket szagolgatnak a helyi piacon, narancsligeteket látogatnak. Operaáriákat hallgatnak, szűk kis utcákon vagy ősi romok között sétálgatnak, esetleg reneszánsz festményekben gyönyörködnek.

Tény, hogy a dolce vitát ma azonosítjuk az olasz életstílussal.

De tudtad, hogy maga az „édes élet” kifejezés valójában nem is létezett Federico Fellini azonos című filmje előtt?

Édes élet a szökőkúton innen és túl

Az 1960-ban, Marcello Mastroianni főszereplésével készült Dolce Vita című film legemlékezetesebb jelenetét az is fel tudja idézni, aki a teljes filmet nem látta: a gyönyörű, estélyi ruhás Anita Ekberg éjszaka a római Trevi-kútban fürdőzik.

Az alkotás a maga korában igazi botránymozinak számított, mivel az édes élet a film világában egyáltalán nem az ártatlan andalgást, sokkal inkább a dekadenciát, a hedonizmust, a züllést, a bomlást, a főszereplők kiábrándulását jelentette.

A cím azonban gyorsan önálló életre kelt és nagy karriert futott be szinte az egész világon, azaz függetlenedve a filmtől az olasz életérzés kifejezőjévé vált.

Maga a mediterrán életstílus persze előtte is létezett.

Felsorolni is nehéz, mi minden tartozik ide: a vidámság, a spontaneitás, a családközpontúság, az élet szépségeinek élvezete, a szieszta, a kényelmes, lassú, megfontolt tempó. Vagy éppen a friss hozzávalókból dolgozó, egyszerű, de annál ízesebb mediterrán konyha.

(Ha már egy isteni finom, hamisítatlan házias olasz fogásra vágysz, próbáld ki a könnyen elkészíthető genovai pesztót, amelynek receptjét korábban itt osztottam meg blogunkban.)

Édes élet a fürdőszobádban

Ha az olaszos kényeztetést a saját bőrödön is éreznéd, mindenekelőtt a narancsos-csokis Dolce Vita szappant ajánlom, mely kétféleképpen is megidézi az édes életet.

Az andalító édesnarancs illóolaj a felhőtlen, ártatlan édes életet képviseli. Az egzotikus bergamott, a bársonyos kakaópor és az illatos, barna nádcukor pedig a féktelen, már-már bűnre csábító élvezetet.

Mannásaink főként a Dolce Vita szappan mennyei, felvidító, szerelembe ejtő illatát, jó habzását, üdeségét, krémességét, selymes puhaságát emelik ki.

Sokoldalúsága is vitathatatlan: a többi természetes, vegyszer- és pálmaolajmentes Manna natúr szappanhoz hasonlóan idővel kiváltja a szintetikus szappanodat, tusfürdődet. Megfelelő gondoskodás a reggeli vagy esti tisztálkodásnál is. Valamennyi bőrtípus számára ideális, tusolásra és arcmosásra is használhatod.

Az édesnarancs illat valóban olyan magával ragadó, hogy ha egyszer beleszeretsz, újra meg újra érezni akarod. Akár a szekrényedbe is csempészheted, hogy a varázslatos, finom narancsillat átjárja a ruháidat.

A narancs a Mannánál is szívet melengető emlék: 2011-ben a 100%-os tisztasáságú Édesnarancs illóolaj volt az első Mannák egyike – nekem azóta is ez az egyik személyes kedvencem (ezért is került e szappanba).

A mediterrán vidékhez az olajfák látványa is hozzátartozik, a Dolce Vita szappankülönlegesség még ezt is megidézi Itáliából: a kókusz- és ricinusolaj mellett ugyanis a tápláló olívaolajnak köszönhető kényeztetése.

Élvezd az édes életet az ellenállhatatlan Mannákkal!