Lúgos kémhatás?

A lúgosításról pro és kontra

Sok helyről sokfélét hallani a lúgosításról. Az tény, hogy korunk egyik leggyakrabban emlegetett kérdése az elsavasodás veszélye. De vajon mi van a háttérben? Tényleg fontos, hogy mindig lúgosító ételeket együnk? Mi az igazság? Ennek néztem kicsit utána.

Mi a pH?

Ez az érték egy vizes oldat savasságát vagy lúgosságát jelzi. A pH 0-tól 7-ig savas, a 7-es pH semleges, 7-től 14-ig pedig lúgos.

A szervezet anyagcseréje folyamán a sejtekben különböző savak képződnek. A két legfontosabb szervünk, amely megakadályozza, hogy ezek a savak túlsúlyba kerüljenek a szervezetben, a tüdő és a vesék.

A sav-bázis egyensúly fenntartásában a gyomor, az epe és a hasnyálmirigy is részt vesz. Segíti a folyamatot a bőr és a vizelet is.

Szükséges-e lúgosítani?

A jelenlegi tudományos állásfoglalás szerint az egészséges szervezet maga oldja meg ezt a kérdéskört. Ez azt jelenti, hogy nem kell különösebb óvintézkedéseket tennünk, hogy az egészséges sav-bázis szintet tartani tudjuk. Azonban – mint minden másban – itt is nagyon fontos az arany középút megtalálása, tehát nem tesz jót, ha sok olyan ételt fogyasztunk, amely az elsavasodást segíti elő, de ennek a fordítottja is igaz.

A legjobb lúgosítók

Sajnos korunk egyik civilizációs velejárója az elsavasodás, mivel az emberek nagyon sok finomított gabonát, pasztőrözött tejet, hagyományos húst, finomított növényi olajokat, mesterséges édesítőszereket és finomított cukrot fogyasztanak. Ezek az élelmiszerek savképzők, károsíthatják a sejteket. A testünk folyamatosan az enyhén lúgos irány felé próbálja tolni az egyensúlyt. Ezért az az ideális, ha olyan táplálékok vannak túlsúlyban az étrendben, amelyek ezt elősegítik. Ha a megfelelő tápanyagok nem állnak rendelkezésre, akkor a szervezet „lehívja“ máshonnan (pl. a csontokból) ezeket. Az ideális étrend az lenne, ha 80 %-ban lúgosító, 20%-ban pedig savképző élelmiszerek szerepelnének a palettán.

Lássunk néhányat, a legjobb lúgosítókból- ha teheted, fogyassz belőlük minél többet:

• Uborka
• Chia mag
• Füge
• Csírák
• Zöldbab
• Gyökérzöldségek (retek, sárgarépa, cékla, fehérrépa)
• Mandula
• Avokádó
• Keresztes virágú zöldségek (brokkoli, karfiol, káposzta)
• Friss kókuszdió
• A leveles zöldségek (kelkáposzta, spenót, mángold, petrezselyem, fűszernövények)
• Mazsola
• Citrom
• Cayenne bors
• Búzafű
• Dinnye (görögdinnye, sárgadinnye)
   

A lúgosító étrendről

Ez az étrend – mint minden más diéta – csak átmeneti, kúraszerű időszakra egészséges. A vizelet pH-ját elmozdítja a lúgos kémhatás irányába, ami azzal jár, hogy szervezetünk kevesebb kálciumtól szabadul meg, mint akkor, ha nem ezt az étrendet követjük. Ha sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztasz, akkor csökkenhet a rizikója különböző krónikus betegségeknek, a magas vérnyomásnak és az agyvérzésnek. A lúgosító étrend eredményeként megemelkedik a növekedési hormon szintje, ami javíthatja a vérkeringést, segítheti a memóriát. Javulhat a D-vitamin felszívódása.

Felmerülnek azonban kétségek is, hiszen vitathatatlan bizonyítékok nem állnak rendelkezésre a különböző lehetséges előnyökről. A komolyabb pH-érték eltolódás betegségekre is utalhat, nem lehet a lúgos-savas problémára fogni mindent. A vér pH-ja gyakori elmozdulásának hátterében vesebetegség is húzódhat, így fontos, hogy mindig mérlegelj, ha lúgosító diétába kezdenél. Cukorbetegség esetén nem javasolt, hiszen ilyenkor a vércukorszint folyamatosan ingadozhat, diéta esetén hamar leeshet. Nem szabad egyedül belevágni, előtte feltétlenül kérd ki orvos és dietetikus tanácsát is.

A konklúzió az, hogy az arany középút a leghelyesebb. Tehát a lúgosító élelmiszerek és a savképző élelmiszerek is fontosak a szervezet számára. Egyiket sem lehet előnyben részesíteni a másik hátrányára, mert akkor különböző hiánybetegségek, komolyabb problémák is kialakulhatnak.