Most akkor napozzunk, vagy ne?

Most akkor napozzunk, vagy ne?

Ugye Te is felteszed magadban a kérdést, miután ezer cikket olvastál a napozás káros hatásáról?

 

A válasz: mindenképpen, igen, hiszen a napra szükségünk van, harmóniában kell éljünk a napsugarakkal. Amikor a sugarak elérik bőrödet, akkor a tested elkezd D vitamint termelni – fantasztikus, nem? Amikor tehát arról folynak tudományos viták, hogy teljes mértékben zárkózzunk el a káros napsugaraktól, akkor…akkor bizony nagyot tévednek. Az igaz, hogy a túlzásba vitt napozás valóban okozhat bőrrákot, de, mint mindenben, ebben is meg kell találni az egészséges egyensúlyt. 

A napsugarak két fő fajtája az UVA és az UVB sugarak...

Az UVA sugarak öregítik a bőrt, felelősek a ráncokért, foltos vagy cserzett bőrért. Ez azért van, mert a bőr mélyebb rétegeibe hatolva ugyanis úgy viselkednek, mint valami nukleáris láncreakció, és roncsolják a bőrsejteket. Az UVA sugarak ruhán, üvegen, a felhőkön is áthatolnak. A leégést viszont az UVB sugarak okozzák, ezért nagyon fontos, hogy ezek ellen megfelelően védekezzünk.

Két út van: az egyik, hogy nem mész napra – de miért tennéd? A másik a hatékony fényvédelem. De hogyan válaszd ki a megfelelőt a sokféle csillogó-csábító krém és spray közül? Olvass tovább, és megtudod.

Tavaly már beszéltünk itt a blogon azokról a veszélyes anyagokról, melyeket mindenképp kerülj, ha naptejet keresel!

Ezek a következők:

• Oxybenzone   
• Octocrylene 
• PABA (PABS: Para-amino-benzoesav 
• Octinoxate, Octyl-methoxycinnamate (OMC) 

Ami viszont elsődleges és leghatékonyabb, bizonyítottan legjobb alkotóeleme a leégés elleni szereknek, az a cink-oxid. A nyers fémből oxidációval nyerik ki, elég ritka, és kereskedelmi forgalomban nem kapható. Ez az oka annak, hogy a természetes, ásványi eredetű krémek jóval drágábbak, mint szintetikus társaik.

A cink-oxid tehát nem más, mint ásványi eredetű por, mely a bőrre kerülve szétterül azon, egyfajta filmréteget képez, és megakadályozza a káros sugarak behatolását a bőrsejtekbe. Tulajdonképpen blokkolja az UVB és UVA sugarakat, így azok nem jutnak el a bőrbe.

Az sem mindegy azonban, hogy milyen cink-oxid van a napozószerekben!

Az utóbbi egy évtizedben derült fény arra, hogy a nanoszómás cink-oxid bizony veszélyes is lehet, ugyanis annyira apró részecskékből áll, hogy azok képesek a mélyebb rétegekbe jutni, így a véráramba és a tüdőbe is, ami viszont már nem egészséges. Laboratóriumi körülmények bizonyítják, hogy a 100 nanométernél kisebb részecskék még a nanoszómás kategóriába esnek, és az e fölötti már nem veszélyes. Általában 120 nm-es cink-oxidot használnak a legjobb fényvédő krémekben. Belélegezve szintén veszélyes lehet – ezért kell hangsúlyozni, hogy ne spray-t, hanem krémet válassz, így nem lehet gond. 

A titánium-dioxid (természetes ásványi anyag) szintén fontos összetevője a hatékony és egészséges napozószereknek, bár sok kritika érte, és rengeteg cikk jelent meg, melyben a mérgező tulajdonságait hangsúlyozták. A titánium-dioxid valamivel kevésbé védi a bőrt, mint a cink-oxid, ezért ajánlatos a kettőt együtt, kiegészítve használni.

Ha még ez sem lenne elég, akkor megfelelő étkezéssel is “rásegíthetsz”, hogy megfelelően védekezzen tested a káros sugarak ellen. Hogyan? Sok antioxidánsban gazdag zöld tea, brokkoli, bogyós gyümölcs fogyasztásával. Ezek csökkentik és semlegesítik a káros sugarak támadásait.

Ha mindezeket még sheavajjal is kombinálod, akkor nyugodt lehetsz, mindent megtettél azért, hogy védd a bőröd. Ezek után nincs is más dolgod, mint élvezni a nyarat és a napot!

Ha szeretnél természetes naptejet készíteni magadnak, akkor klikk ide most ››

Amennyiben már Te is Manna "Organikus napozókrémmel" napozol, megköszönöm, ha leírod ide a blogba, hogy könnyű volt-e elkészíteni, illetve milyen tapasztalatokat szereztél a napozókrémmel kapcsolatban?