Késő ősszel, amikor a gyümölcsök, zöldségek nagy részét már betakarították, jön el az ideje a karácsonyi vásárok nagy kedvencének: végre ehetünk friss gesztenyét!
A karácsonyi vásárok egyik elengedhetetlen, melengető finomsága a sült gesztenye. Te is szereted édes ízét, krémes állagát? Jó tudni, hogy nemcsak finom, de egészséges is, és akár Te is elkészítheted otthon.Kalóriaszegény édesség
A gesztenye sok mindenben eltér a hasonló nasiktól, hiszen elég magas a szénhidráttartalma, és kevesebb olajat tartalmaz, ennek köszönhető a krémessége, cukortartalmának pedig az édes íze. Ugyanakkor igen magas a rosttartalma, ami serkenti a bélműködést és lassítja a szénhidrátok felszívódását, utóbbi pedig hozzájárul az inzulintermelés és a vércukorszint kiegyensúlyozásához.
Tartalmaz vitaminokat is: C-, B1-, B2-, B6- és E-vitamint, niacint és pantoténsavat. Az ásványi anyagok közül a magnézium, a foszfor és a kalcium említendő, a nyomelemek közül pedig a cink, a vas, a mangán és a réz fordul elő benne.
Lelkifurdalás nélkül adhatod át tehát magadat az édes, habos élvezetnek – hiszen sokak kedvence a tejszínhabos gesztenyepüré. A püré megvásárolható natúran is, így Te magad ízesítheted, és nem kell aggódnod a sok hozzáadott cukor miatt.
De egészben megsütve is nagyon finom ez a gyümölcs. Te magad is elkészítheted otthon. Előtte áztasd be, és a víz felszínére úszó szemeket dobd ki, azok nem jók. Utána újra áztasd még pár óráig, akár egész éjszakára is, hogy könnyebb legyen majd lehúzni a héját. Vágd be kereszt alakban a gesztenyék domború oldalát, majd helyezd őket sütőpapírral kibélelt tepsibe. Előmelegített sütőben 200 fokon süsd őket, amíg a bevágott rész fel nem pöndörödik. Még melegen húzd le a maghéjat, később már nagyon nehéz. A gesztenyekrém sütemények, palacsinta töltelékeként is nagyon finom.
Vigyázat: nem mindegy, hogy „szelíd” vagy „vad”!
Az utcai árusoknál vagy a boltokban a szelídgesztenyét kaphatjuk. A vadgesztenye csak nevében hasonló, valójában azonban a két növény nem is rokona egymásnak, csupán a termésük hasonlósága alapján kapták egyező nevüket. A vadgesztenye termését azonban ne fogyaszd, hiszen mérgező – neki egyéb érdemei vannak. A leveleiből, virágából nyert hatóanyagok a vénás erek rugalmasságát növelik, értágító, illetve gyulladáscsökkentő hatásuk van, a visszértágulatban szenvedők ezért használják a vadgesztenyés krémeket, de aranyérbántalmak esetén is alkalmazzák. A rosaceás bőrre kifejlesztett krémekben is felhasználják kivonatát.
A vadgesztenye termését előszeretettel gyűjtögetik a gyerekek és az alkotni szerető emberek, hiszen némi fantáziával nagyon aranyos kis figurákat lehet belőlük készíteni. Néhány színes őszi falevéllel, bogyós ággal pedig hangulatos dísze lehet a lakásnak. A gyűjtögetés egy remek családi kirándulás apropója lehet a szép, színes őszi parkban, erdőben.
Értékes és veszélyeztetett
Szomorú tény, hogy a vadgesztenye 2019-ben felkerült a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listájára, mint veszélyeztetett faj. Számának riasztó csökkenését a klímaváltozás és az ember természetátalakító tevékenysége mellett a vadgesztenyelevél-aknázómoly okozza.
A szelídgesztenyefák száma is egyre csökken hazánkban, amiben az ember tevékenysége mellett egy gombás betegségnek is nagy szerepe van. Pedig egyik leghosszabb életű gyümölcsfánkról van szó: akár 500 évig is elélhet, ezalatt pedig igen terebélyesre nőhet. Európa legidősebb fái között tartják nyilván az Etna oldalában élő hatalmas szelídgesztenyefát, a „100 lovas gesztenyefát”, amelynek életkorát 2000 évnél többre becsülik.
Minden értelemben különleges növényről van tehát szó, amelyet meg kell becsülnünk. Látogasd meg az őszi szünetben családoddal a legközelebbi gesztenyefákat, csodáld meg szépségüket, őszi-téli délutánokon pedig fogyasszátok jó étvággyal ezt a kiváló csemegét!
Hozzászólások
Hozzászólnál? Hozzászólás írásához kérjük lépj be!