1. Arról bizonyosan hallottál már, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyeket semmiképp sem szabad megenni, ha penészfoltot találsz rajtuk. Nem elég, ha a penészes részt levágod: ha kenyéren, péksüteményen, kekszen találkozol a zöldes, fehéres, bolyhos foltokkal, ezeket már semmiképp se edd meg.
2. Szabadulj meg a hűtőszekrényben maradt állott, romlott maradékoktól is, mert betegségeket terjeszthetnek. Ha a „szagos” a hűtőd, egy félbevágott citrom, vagy egy tálka szódabikarbóna semlegesíti a kellemetlen illatokat.
3. Hasonlóan fontos tudnod, hogy a mosogatószivacsod is érdemes legalább hetente, a fogkefédet pedig legalább havonta lecserélned. Erre azért van szükség, mert olyan mértékben elszaporodhatnak bennük és rajtuk az egészségre ártalmas baktériumok, hogy még egy forró vizes átmosás sem tünteti el őket.
4. Klóros fertőtlenítőszerek: cseréld le ezeket természetes, akár házilag is elkészíthető fertőtlenítőkre. Egyre több kutatás igazolja, hogy ezek az ipari kemikáliák ártanak az immunrendszernek, és különösen érdemes megszabadulnod tőlük, ha kisgyerek is van a házban.
5. Antibakteriális szappanok: ezek többsége egy meglehetősen kétes hírű vegyszert, triklozánt tartalmaz. Kutatások igazolják, hogy ezek a kézfertőtlenítésre használt vegyszerek valójában nem sokkal hatékonyabbak egy alapos, meleg vizes, szappanos kézmosásnál.
6. A műanyagok sem feltétlenül biztonságosak: a régebbi műanyag dobozok, vagy kulacsok BPA-t tartalmazhatnak, amelyek elsősorban melegítés hatására kölcsönhatásba léphetnek a bennük tárolt élelmiszerekkel. Ezek a vegyületek megzavarhatják hormonrendszered egészséges működését. A legbiztonságosabb, ha jól zárható befőttesüvegre cseréled őket.
7. A műanyag vágódeszkákkal is van egy kis gond: ezek sem igazán egészségesek, én azt tanácsolom, maradj meg a régi, jól bevált fa deszkáknál. A műanyag deszkákon keletkező vágási nyomokból sajnos nem lehet tökéletesen eltüntetni a különböző, rájuk kerülő élelmiszerek maradványait. Ezzel szemben a fa deszkák természetes módon semlegesítik ezeket a baktériumokat.
8. Légfrissítők: ezek mesterséges, vegyszerekből előállított illatok, és sokan kifejezetten érzékenyek rá. A lakás, autó, mellékhelyiség, vagy ruhák illatosítására használt kemikáliák fejfájást, émelygést, rosszullétet okozhatnak. Ráadásul számos kutatás szerint kifejezetten egészségtelen is ezek használata. A gyakori szellőztetés mellett segíthet, ha a levegőt tisztító szobanövényekkel díszíted a szobát, és ha mindenképp szükségét érzed, párologtass inkább természetes, tiszta illóolajokat.
9. Következzenek a kozmetikumok: a legtöbb bolti tisztálkodószeren, szépészeti eszközön egy kis tégely rajzát találod, amely mellett 3, 6, 9, 12, vagy 24M jelölés olvasható. Ezek tájékoztatnak arról, hogy a kinyitástól számítva milyen hosszan használhatod őket. Fontos tudnod, hogy különösen a szempillaspirálok, alapozók, púderek, vagy szivacsos applikátorral ellátott termékek használatával sokat árthatsz magadnak, ha ugyan fájó szívvel, de nem cseréled le ezeket a termékeket a jelzett időpont után. Ezekben – ahogyan a feljebb említett mosogatórongyban, szivacsban, vagy fogkefében – szintén olyan baktériumok jelenhetnek meg, amelyek gyulladásokat, pattanásokat okozhatnak bőrödön, sőt, akár a szemedet is megfertőzhetik.
Hozzászólások
Hozzászólnál? Hozzászólás írásához kérjük lépj be!
"Ezzel szemben a fa deszkák természetes módon semlegesítik ezeket a baktériumokat."
Borzasztó kíváncsi lennék, ezt hogyan csinálja a fa vágódeszka. Gyanúm, hogy sehogy.
Ezt én is olvastam, máshol. Mivel a műanyagmánia meglehetősen újkeletű dolog, fát viszont már több ezer éve használnak, szerintem nem olyan nehéz elhinni, hogy tényleg igaz (de szerencsére nem is kell elhinni, mert bebizonyították). A műanyag amúgy is elég trén néz ki, és ha mosogatógépben mosogatja az ember, elhajlik.
Kutatások arra mutattak, hogy a fa vágódeszka higiénikusabb, mint a műanyag, mert baktériumokat téve rájuk azok 3 percen belül 99,9%-ban nem voltak kimutathatóak - ellentétben a műanyag vágódeszkával.
Kik kutatták, hol, mikor, milyen módszerekkel? Milyen fán? Milyen felületkezelés után? Milyen baktériumokkal?
Olvass utána pl. itt: http://www.nytimes.com/1993/02/10/health/wooden-cutting-boards-found-safer-than-plastic.html