7 általános hiba, ami miatt fáradtan ébredünk

Te ismersz olyan embert, aki amint megcsörren az ébresztő, máris kipattan az ágyból és fél órán belül el is indul a munkába? Őszintén szólva én csak hallomásból. Személy szerint azt vallom, hogy a felébredéshez legalább annyi időre van szükségünk, mint az esti, elalvás előtti relaxáláshoz. Nagyjából egy órára. Kávét ugyan nem iszom, nekem a reggeli zuhany jelenti az ébredést, illetve hiszek abban, hogy az sem mindegy, mit reggelizünk a korai órákban.

Íme 7 egészen lényeges momentum, amin áll vagy bukik, hogy milyen gyorsan térünk magunkhoz reggel.

 

1. számú hibalehetőség: sötétben készülődsz

A belső óránk a sötétséghez és a világossághoz alkalmazkodik. Ha nehezen térünk magunkhoz reggelente, több fényre van szükségünk. Húzzuk el a sötétítő függönyöket, húzzuk fel a redőnyt, vagy legalább kapcsoljunk lámpát. Tavasztól a reggelek már nem olyan sötétek, akár a reggeli teát is megihatjuk a beáradó fényben üldögélve. Ezek az apróságok mind segítenek az idegrendszerrel tudatosítani, hogy nappali üzemmódra kell kapcsolnia. Sokkal hamarabb „üzemképes” állapotba kerülünk, ha fényhez juttatjuk ébredező érzékeinket.

2. számú hibalehetőség: elhúzódó álomittasság, szundizás

Sok embert érint ez az álomittasság állapota, ami egyébként egy teljesen normális szakasza az ébredésnek. Amikor először felriadunk az ébresztő hangjára, a szervezet reakciója, hogy kábának érezzük magunkat. Ebben a rövid időszakban – egyfajta védelmi mechanizmusként - olyan köztes állapotban tart minket a testünk,, amelyből még könnyen visszazuhanhatunk az alvásba. Egy perctől, extrém esetekben 3-4 óráig is letarthat ez a fázis, a nagy átlag azért 15-20 perc alatt túllendül rajta. Ilyenkor a legegyszerűbb aktivitás is nehézséget okozhat, jobb tehát kiismerni magunkat ezzel kapcsolatosan. Ha nem hagyunk erre a szakaszra túl sok időt, - azaz nem próbálunk azzal trükközni, hogy eleve kalkulálunk a szundi idővel - azt mondják jelentősen megkönnyíthetjük a saját helyzetünket. Jobb minél kevesebb időt tölteni ebben a tehetetlen, félig alvó állapotban, mert energiahiányos reggelt eredményez.

3. számú hibalehetőség: túl korán iszod meg az első kávét

Ha úgy gondolod, hogy a reggeli koffein adag mindenképpen szükséges az ébredéshez, meg fogsz lepődni, mert a téma szekértői szerint egyáltalán nem. A koffein hatásáról tudni kell, hogy a szervezetünkben képződő adenozin - az ébredést késleltető nukleozid– ellen dolgozik. Az adenozin mennyisége viszont ébredéstől növekszik, így sokkal hatékonyabb, ha nem közvetlen ébredés után, hanem mondjuk az irodában isszuk meg az első kávénkat.

4. számú hibalehetőség: kihagyott reggeli

Kihagyod a reggelit? Nem teszed jól, ugyanis a testednek reggel nagy szüksége van rostban, proteinben gazdag feltöltődésre. Mit szólnál egy szelet rozskenyérhez és egy főtt tojáshoz? Diétázók körében is ismert az első étkezés jelentősége. Kutatások szerint jóval eredményesebbek azok a fogyókúrázók, akik nem ugorják át a nap legfontosabb étkezésének tartott reggelit, ők több kalóriát égetnek el napközben.

5. számú hibalehetőség: nem eresztettél le előző este

Lehetséges, hogy addig hajtod magad, míg be nem zuhansz az ágyba? A TV előtt nyom el az álom? Még sajnos a fáradtság sem garantálja a mély és pihentető alvást, ha az elmédet nem sikerül lecsillapítani estére. A szellemi nyugalom, a nyomasztó gondolatok száműzése része kell, hogy legyen az esti rutinnak. Miután elrendezünk mindent az otthonunkban, a gyereket is lefektetjük, adjunk időt és alkalmat magunknak a lelassulásra, kiengedésre. Ne vigyünk az ágyba laptopot, jegyzeteket, maximum egy jó könyvet. Az ágyban végzett munka az egyik legnagyobb merénylet, amit a jó alvás és a gyors ébredés ellen elkövethetünk, ugyanis ez a rossz szokás teljesen összezavarhatja az idegrendszert azzal, hogy közvetlen elalvás előtt munkára kényszeríti az agyat.

6. számú hibalehetőség: túl rövid vagy rossz minőségű alvás

Ideálisan 7 óra hosszan kell ahhoz aludnunk, hogy kipihenjük magunkat. Az alvás minősége sem mellékes, ezért ugyanúgy, ahogy a gyerekeknél, nálunk is fontos, hogy legyen egy rendszer abban, hogy mikor fekszünk le és kelünk fel. Ha teljesen kiszámíthatatlan, hogy mennyi időt szánunk a pihenésre, mégis honnan tudná a testünk ugyanazt a pihentető alvást produkálni? A kulcs itt is a belső óránk kontrollja. Ha le is fekszünk délután, világosban egy jót szundítani, az extra pihenő ne legyen hosszabb, mint 1 – 1,5 óra, és utána aktívan folytassuk a napot. Ha huzamosabb ideig otthon vagyunk – szabadságon, gyerek mellett - hamar szokássá válhat a szieszta, amitől nagy eséllyel megzavarodik a belső óránk, hajlamos lesz gyakran ólmos fáradtságot „szimulálni” a nap felénél. Essen minden nap nagyjából azonos időpontra a lefekvés és adjunk magunknak legalább 7 óra feszültségmentes, egészséges, szépítő alvást. Nem is lesz olyan nehéz az ébredés!

7. számú hibalehetőség: kezeletlen légzési rendellenesség, vagy krónikus fájdalom

Ez az úgynevezett X faktor, amivel akkor kell számolnunk, ha eleget alszunk, mégis fáradtan, és nagyon nehezen kelünk fel reggel. Mindannyiunknak van erről tapasztalata, de általában csak rövidebb időszakokban tapasztaljuk, és olyan egyszerű ok áll a háttérben, mint a késői vacsora, egy zaklatottabb időszak az életünkben, vagy az új, még szokatlan környezet. Ha elhúzódik ez az állapot, jobb szakértőhöz fordulni, ugyanis akár egészségügyi oka is lehet az energiahiánynak. Az alvás közben fellépő légzési rendellenességek, a krónikus fájdalmak mind-mind megakadályozzák a kiadós pihenést.

Ha képesek vagyunk korrigálni a rossz alvási szokásinkat és a fentiek szerint változtatni, minőségi javulást fogunk tapasztalni a reggeleinkben. A reggeli, mint étkezés nekem sem volt mindig a napom része, de ma már látom, hogy mennyit számít, hogy odakészítek egy szelet rozskenyeret a reggeli tea mellé, és nem üres gyomorral próbálom felvenni a tempót. Legfontosabb, hogy felismerjük a testünk igényeit. Belső folyamataink nagyszerűen képesek alkalmazkodni szokásainkhoz, ezért kell, hogy tudatosan alakítsuk azokat.